Hirdetés

Válni vagy nem válni….(Ez itt a kérdés?)

Válni vagy nem válni….(Ez itt a kérdés?)

2020. december 07. - 10:13
0 komment

 

Mindenekelőtt azt szeretném leszögezni, amikor Gyulafirátót és vagy Kádárta Veszprémtől elválásának lehetősége komolyabban szóba kerül, nem gondolom, hogy nekem kell(ene) megmondani, mi legyen. Ahogyan a döntéshozók egyikének sem.

Katanics Sándor Facebook fotó

Hirdetés

Ennek a kérdésnek az eldöntése, az itt élőkre tartozik. S ahhoz, hogy dönteni tudjanak, ha döntési helyzet van, pontos információk sokaságára van szükség. Olyan információkra, amit még nem kaptak. Érdemi információkat nem. Mert azokat, amelyek egy döntés meghozatala előtt fontosak, a titokgazdák nem osztják meg.

No, de nézzük részletesebben, miről is van szó.

Hosszú évtizedek óta vetődik fel időnként a leválás gondolata, amikor valamilyen, a településrészeket érintő (súlyosan) hátrányos döntés születik. A kétezres évek végén is zajlott egy vita. Akkor is, amikor még nem a Fidesz alkotott többséget a városban és még nem voltak ennyire szigorúak egy esetleges elválást lehetővé tévő jogszabályok. Akkoriban is leginkább csak a sötétben tapogatództunk, de városrészi fórumok azért voltak erről a kérdéskörről és a polgármester mellett a pénzügyi irodavezető és más hivatalos személyek is osztottak meg információkat az emberekkel ezeken az összejöveteleken. A legmegnyugtatóbb mindig az volt, amikor fejlődött picit a városrész. Azonnal el is csitultak az indulatok.

Legutóbb, amikor előkerült a válás gondolata, telekadók bevezetésével és megfizettetésével sújtotta Veszprém a legtöbb itt élőt. Kárpótlásokból sokaknak voltak beépítetlen területei Gyulafirátót és Kádárta határában, amelyet, ha keményen adóztatnak, azok gyorsan vesztik el értéküket. Indulatoktól sem mentes városrészi fórumok kerültek ekkoriban megrendezésre, amiről még az országos sajtó is beszámolt. A Fideszes vezetés ekkor hozott olyan változást a működését szabályozó rendeletben, ami nagyon megnehezítette, hogy olyan „falugyűlés” megszervezhető legyen, ahol a jelenlévők határozatok meghozatalára is lehetőséget kapnak. Határozattal lehetne ugyanis olyan embereket megválasztani maguk közül a résztvevőknek, akik felhatalmazásuk alapján érdemi információkat tudnának hivatalosan szerezni az érintett, megfelelő adatok birtokában lévő döntéshozóktól. Veszprém szervezeti és működési szabályzatának 95.§-a az alábbiakat határozza meg: Új község alakításának előkészítésével összefüggésben községalakítással érintett településrész lakossági fórumát (továbbiakban: területszervezési lakossági fórum) kell összehívni. A területszervezési lakossági fórumot a polgármester hívja össze a településrész: a) egyéni választókerületi képviselője, vagy b) választópolgárainak legalább 10%-a részéről benyújtott írásbeli kezdeményezésre.

Nos, mielőtt bárki úgy gondolná, akkor rajta, jelzem, érdemes alaposan megtervezni az egymást követő lépéseket a kezdeményezés benyújtásáig. Ugyanis, további paragrafusok útmutatásai alapján azt is tudni kell, hogy „a területszervezési lakossági fórum akkor határozatképes, ha azon a településrész választópolgárainak legalább 25%-a jelen van. A határozatképességet a településrészi választópolgárok névjegyzéke alapján a jegyző ellenőrzi. Ha a területszervezési lakossági fórum nem határozatképes, akkor a polgármester a megjelentek tájékoztatását követően a falugyűlést bezárja. A területszervezési lakossági fórum új időpontra való összehívásának nincs helye. Az új község alakítása érdekében területszervezési lakossági fórum összehívására a rendelet szabályainak megfelelően ismételten írásbeli kezdeményezést kell benyújtani.” Ezt követően akár 30 nap is eltelhet egy újabb gyűlés összehívásáig. S ha ekkor sem lesz határozatképesség, az csak tovább rombolhatja annak a reményét, hogy el lehet jutni valaha a helyi népszavazásig.

Gyulafirátót esetében ez a 25%-os jelenlét körülbelül 670 főt, Kádárta esetében 400 fő feletti létszámot takar. Ilyen sok embert egyszerre befogadni képes helyiség nincs is a városrészekben. A „falugyűlésen” egy időben egyszerre kellene jelen lenni ennyi helybélinek ahhoz, hogy a határozatképtelenség megállapítása után ne azonnal zárja be a fórumot az ülést vezető polgármester, mert akkor egy 3-5 fős leválást előkészítő bizottság megválasztása nélkül kezdődhet előröl az egész folyamat. 

Ennek az évnek az elején módosító javaslatot nyújtottam be Veszprém képviselőtestülete számára, amelyben szerettem volna elérni, hogy a 25%-os határozathozatali küszöböt szállítsuk le 10 %-ra.  A testület többsége lesöpörte a szerintem alapos indoklással ellátott javaslatom.

Sejtettem, hogy mostanában újra elő fog kerülni a leválás gondolata. Miután a most megjelent vagyonhasznosítási elképzelések között szerepel a Kastélykert óvoda volt épületének eladása és ilyen módon az épület közösségtől megfosztása. Az is világossá vált mára, hogy az évtizedek óta rossz állapotban lévő utak, járdák megújítására is kevés az esély. Az a kevés fejlesztés sem teljesült, amit az idei költségvetési rendeletben megszavaztak az érintett településrészek számára.

Egymástól függetlenül sokan kérdezik a közösségi oldalon, miként érdemes belevágni egy önálló község létrehozásába, akár a két településrésznek együtt és egyszerre. Volt már a két településrész a történelem során önálló közigazgatású. S elképesztő mennyiségű olyan cég, vállalkozás fizet minden bizonnyal jelentős összegű építmény- és iparűzési adót, amelyeknek a két városrészben van a székhelye és vagy a telephelye.

A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól ennél is nehezebb feltétleket határoz meg az önálló községek létrehozásával kapcsolatban. 98. § (1) A választópolgárok kezdeményezésére, helyi népszavazás alapján új község alakítható az olyan - földrajzilag és építészetileg - elkülönült, lakott településrészből, amely választópolgárainak közössége képes a helyi önkormányzás jogának önálló gyakorlására, a községi önkormányzat számára meghatározott feladatok önállóan vagy társulás útján történő teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül úgy, hogy ezeknek a feltételeknek az a település is megfeleljen, amelyből az új község megalakult. A helyi népszavazást a település teljes közigazgatási területére kell kitűzni.

(2) Az új község alakításának további feltétele, hogy az elkülönült településrész lakosságszáma a kezdeményezést megelőző tíz évben folyamatosan növekedjen, és infrastrukturális ellátottsága meghaladja az országos átlagot, valamint a községi önkormányzat számára meghatározott feladatokat az országos átlagot meg nem haladó költségráfordítással látja el.

Igen, jól érti mindenki, aki eddig eljutott a leírtak elolvasásában. A népszavazást Veszprém egészre kell kiírni. „A helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.”

A mai kormányzó párt elég sok nehezen leküzdhető akadályt gördített tehát a népakarat teljesülésének útjába. Sem korrekt információkat nem adnak, sem a lehetőségét nem teremtik meg annak, hogy korrekt információk megszerzéséig el lehessen döntési folyamat során jutni.

Sok embernek sok munkát kell ahhoz egyszerre, egymással együttműködve elvégezni, ha a két településrész lakói a leválási történetbe bele akarnak fogni.

Katanics Sándor, önkormányzati képviselő


 

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
Hirdetés

Friss hozzászólások