Hirdetés

Pár kérdés és válasz a téli autózásról

Pár kérdés és válasz a téli autózásról

2021. december 06. - 15:53
0 komment

 

Néhány alapszabály akad, amit ha betartunk, akkor a legtöbb autótípus hosszabb hibamentes működéssel meghálálja. Akik elektromos autóval járnak, 3-5 évente cserélik a kocsit, céges autóban ülnek, vagy sofőrjük van, azok nem kell, hogy tovább olvassanak.

unsplash.com

Hirdetés

Kell-e melegíteni a kocsit? A saját motor járatásával teljesen felesleges az utasteret felfűteni. A legtöbb dízelmotornál ez akár fél-egy óráig is eltarthat csupán az alapjárati veszteséghő csekélysége miatt. Viszont egy minimum fél-egyperces „melegítés” igencsak hasznos a mínuszokban, ahogy az még jobb, ha a jégkaparászást, hóeltakarítást is járó motorral várja ki a kocsi. Persze, ha 15-20 percig kell vacakolni, akkor már hülyeség fogyasztani a méregdrága üzemanyagot.

Miért jó egy picit türelmesnek lenni a motorral? Bármilyen olaj a hő hatására változtat a „folyékonyságán”, kenőképességén. Méghozzá a hideg növekedésével ez a tulajdonság csökken. Ha kevésbé folyik, akkor nehezebben jut el olyan helyekre, ahol kennie kéne a felületeket. Ott bizony az olajfilm sem alakul ki olyan gyorsan, ahogyan kellene, és előfordul, hogy az egymáson surlódó felületek maradnak megfelelő olajozás nélkül. A surlódás pedig kopással jár. Ha alapjárati terheléssel olajozzuk össze a dermedt kenőanyaggal a felületeket, akkor ez az esetleges surlódás kisebb kopást eredményez. És ugye itt van az a nagy ötlet, hogy az üzemanyagot 10% etanollal szennyezik el. Az etanol sok rossz tulajdonsága közül az egyik az az, hogy hideg felületre a benzinnél sokkal hajlamosabb lecsapódni. Márpedig indításkor a henger fala még ugyanúgy fagyban van, mint a sárvédő és bizony a befecskendezett, beporlasztott üzemanyag etanol tartalma kicsapódik rá. A dugattyú pedig a dermedt olajjal van megkenve, amivel ez a kicsapódó etanolban dús „harmat” találkozik. Az eredménye az, hogy a csökkent kenőképességű olajat az etanol másik rossz tulajdonsága tovább rontja. Mert az etanolnak nincsen kenőképessége. Ha ilyenkor jobban megterheljük a motort, akkor a henger és lehúzógyűrűk kopásának ágyazunk meg. Ezt később a növekvő olajfogyasztásban és üzemanyagfogyasztásban láthatjuk visszaköszönni évek múlva.

Aztán ott vannak a katalizátorok. Ezek a segédberendezések nem szeretik, ha elégetlen üzemanyag kerül beléjük. Márpedig hideg üzemben az elektronikus szabályzás gondoskodik arról, hogy dúsabb legyen a hengerbe kerülő levegő-üzemanyag keverék. Az égés pedig közel sem tökéletes. Ezt jelzi a hideg motor kipufogójából áradó illat is. A katalizátor pedig sajnos nem képes ellátni a feladatát. Üzemi hőmérséklete alatt, tökéletlenül elégetett üzemanyaggal ontja a motor a károsanyagokat. Örömhír, hogy ez az elem gyorsan melegszik, és pár perc alatt ugrásszerű javulásba kezd a károsanyag semlegesítésben a hatásfoka.

Akkor járassuk tovább alapjáraton? Felesleges. Egy-két perc türelem alatt a henger már felmelegszik eléggé, hogy az etanolkicsapódás lényegében megszűnjön, és a hideg olaj kenése is kialakuljon. Lassan, de szinte alapjáraton, el lehet nyugodtan indulni. Ilyenkor a kéziváltós kocsikban mára kötelező váltást segítő funkciót hanyagolni kell. Benzinmotornál 1500 körüli fordulat jó a motornak, de a lényeg, hogy 2000 fölé ne nagyon zavarjuk. 1500 alatt az olajnyomás a problémás. A dermedt olajat, amit felszív az olajszivattyú, a kisebb nyomással nem tudja a motor minden szegletébe bepumpálni tökéletesen, ezért kell egy magasabb fordulatszám. Csakhogy az olaj kenőképességének romlása miatt nem szabad jobban terhelni a motort, ami a felső korlátja a fordulat növelésének. A dízelesek egy picit jobb helyzetben vannak. A gázolajnak elég jók a kenési tulajdonságai, de nekik sem szabad ész nélkül a nyári rutin szerint ráugrani a pedálra. Mert a gázolajos autók szinte mindegyikében van már turbó. És ennek a csapágyait kenni kell, mégpedig motorolajjal. Az öngyújtós motorok jobb hatásfokának következtében a kevesebb hulladék hő miatt a motor üzemi hőfokának elérése is tovább tart. Pláne az utastér felfűtése. Ez sok hidegüzemet jelent. Ezért butaság a városi megállós-szaladgálós autónak kopási, környezetszennyezési szempontból is a kis dízel, hát még a nagy. Az autópályák és a hosszú utak verhetetlen királyai ők.

Megjelent a vízhőfokmérőn az, hogy melegszik a motor, a levegő befúvón elkezdett bejönni a langyosság. Nyomhatjuk? Nem. Mert még a motoron kívül szinte minden dermedt. A sebességváltó, a kerékcsapágyak, differenciálművek… még mind hidegek. Nekik még kell idő, hogy a hőmérsékletük az üzemi tartomány legaljáig elérjen. Ezen kívül mindig elfeledkezik az ember, hogy a lengéscsillapítók is hőérzékeny anyagokkal vannak töltve. Még a sima fém csavarrugók is megváltoztatják a karakterisztikájukat, ahogy a gumik is. Márpedig azért jó, ha az úton tud maradni az ember, és ezek az elemek pont ezt a célt szolgálnák. A téli útviszonyok pedig a legmostohábbak. A dermedt olajú lengéscsillapító a merevebb rugóval, és a téli jégbordákon a dermedt téligumival az autó durva meglepetést tud okozni, ha óvatlan az ember. Szinte alapszabály, hogy nyugodt haladás közben a teljesen felmelegedett hűtővíz jelzése mellett is kell még hidegtől függően 5-10 perc, mire lehet a téli rutin szerint elkezdeni vezetni. Dugóban ácsorgás értelemszerűen kiesik az időből, mert sem a sebességváltó, sem semmi nem mozog, sőt visszahűl a fagyban, csak a motor jár.

Aztán vannak kérdések, hogy a kocsik fűtését, az elektromos fogyasztókat mikor kapcsolgassuk. Ezek a gondok mára idejétmúltak lettek. A tervezők és a kocsik vezérlése leveszi a gondot a vállunkról. Ha valaki kíváncsi, akkor szórakozhat azzal, hogy nézegeti a fordulatszám mérőt a hidegindítás után és láthatja, hogy a „hifi”, vagy a befúvatás kapcsolgatásától hogyan változik a motor hidegjárati fordulatszáma is automatikusan. Egy dologgal jó tisztában lenni azért. Minden fogyasztó a legvégén a motort terheli. Ha kímélni akarjuk a kocsit, akkor az elindulás előtt nem kapcsolunk be felesleges fogyasztókat, hogy az a 3-4 perc jégkaparás, hó letakarítás zenei kísérettel menjen.

Van-e dolgunk a légkondicionálóval télen? Naná. Ha elkezd a kocsi párásodni belülről, akkor a leszárítást gyorsan elvégzi, úgy, hogy feltekert fűtéssel együtt megy. A meleg levegő vízfelvevő képessége nagyobb, mint a hidegé és a légkondicionáló működése miatt a kiszárított és felmelegített levegőé még nagyobb. A működés dióhéjban annyi, hogy a kompresszorral összesűrített gázzal egy elpárologtató felületen az utastér hőjét elvonják, (ezzel együtt jár, hogy a hajnali harmatképződéshez hasonlóan a víztartalma is kicsapódik, azaz szárad a levegő) aztán ezt a lehűtött levegőt elkeverve az utastérbe befúvott levegővel hűt. Ha a keverésnél meleglevegőt használ a rendszer, akkor ezt a meleg levegőt hűtve fúj a rendszer szárított levegőt a kívánt hőmérsékleten. Ráadásul a használat a légkondicionáló rendszernek is jó.

A legtöbb berendezésben a hűtőközeg az, ami tartalmazza a kenő-nedvesítő anyagot is, ami kell a hibamentes működéshez. Ha heti körülbelül egy alkalommal pár percig nem jár a rendszer, akkor nő a meghibásodás és tömítetlenség esélye. A kenőanyagfilm úgy egy hét alatt alakul át hálóssá a kenést igénylő felületeken, és a tömítések is ennyi idő alatt kezdenek „kiszáradni”. Ha picit figyelünk télen, akkor évekig hibamentesen fog működni a rendszer a nyári szükségben. Értelemszerűen az az igazi, ha a motor már meleg, és a fűtés hőigényét ki tudja elégíteni úgy, hogy a légkondicionáló bekapcsolása ne okozzon érezhető hűlést.

Milyen gyakran mossuk az autót télen? Az attól függ, hogy mennyit járunk a sóval kezelt utakon. Persze az esztétikailag fejlett érzékkel bírókat biztos zavarja, hogy mocskos a karosszéria, de ennél picit nagyobb baj, hogy sóval kevert a mocsok, ami ráadásul víztartó. Ez pedig ideális az oxidációnak vagy rozsdásodásnak. Az igazán nagy károknak ráadásul nem a kocsi látható részei vannak kitéve, hanem az alja, a küszöbök, sárvédőívek és futómű elemek. Ha már mosási kényszer van, akkor az az alvázmosás legyen elsősorban, főleg ha latyakos utakon jár a kocsi.

Az ajtók és a zárak, ablaktörlők veszélyben vannak? Természetesen. Viszonylag kicsi odafigyeléssel viszont meg lehet óvni őket attól, hogy idegbajba és költségekbe kergessenek. Legelőször az automatikus ablaktörlést kell kiiktatni. Sajnos a kocsik buták, és nem tudják, hogy a lefagyott ablaktörlőt nem lehet mozgatni. Ez az ablaktörlő motor meghibásodásához vezethet. Ha mégis képes megmozdítani, akkor az ablaktörlőgumi profilja szakadhat le, vagy szakadozhat össze a jégtől, amitől elkezd csíkosan vizet törölni. Ha leszakad és a fém felület az ablakhoz ér, akkor csúnya karcot okozhat, ami éjszaka lehet nagy baj forrása a fénytörés megváltozása miatt a látótérben. Jobb manuális üzemmódba rakni ezért.

A zárakkal nincs sok tennivaló. A lefagyást jól megakadályozza egy egész időszakra egy őszi autómosás utáni zárolajozó befúvás. Az ajtó-tömítések lefagyás miatti leszaggatásának is ellenszere, ha egy szép őszi napon egy szilikonos ronggyal összekenjük magunkat és a tömítéseket is. Ráadásul még a színük is visszatér a gyári állapothoz hasonlóba.

Az igazán perverzek itt nem állnak meg, ha már úgyis nyakig kencések. A kocsi alatt a futómű, kormánymű, meghajtás gumi elemeit is megnézhetik és összefújhatják. Nem okoznak kárt vele. Csak arra kell ügyelni, hogy a féktárcsákat ne malackodják össze, mert a szilikonnal síkosított fék nem az igazi. A legjobb ezt a gumicserénél megcsinálni.

Az akkumulátorok téli viselkedése már egy teljesen más szakterület. Már-már misztikumba hajlik, amit képesek művelni. Én az autó kiszámíthatatlan, meglepetéssel teli részének fogom fel ezt az alkatrészt.

Persze van az a vélekedés, hogy a kocsi van értünk, és nem mi vagyunk a kocsiért, és az élet túl rövid, hogy hülyeségekre pazaroljuk. De akkor nem kell meglepődni azon, amikor egy rusnya napon az autónk megköveteli a magáét. Ez a nap, ha elég hosszú ideig vagyunk együtt a járművünkkel, óhatatlanul eljön. De nem mindegy, hogy mikor és mit kér akkor a kocsi!

Kovács József


 

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
Hirdetés

Friss hozzászólások