Hirdetés

KÖLN KÖNNYEI, avagy a Haver Handball buktatói

KÖLN KÖNNYEI, avagy a Haver Handball buktatói

2020. december 30. - 17:45
0 komment

 

Nézem a Sport Televízió stúdiójában ülő szakértőket, akik hárman összesen több, mint ötszázhatvanszoros magyar válogatottak. Több aranyérmük van, mint a második világháborús orosz katonák kitüntetettjeinek. Egy garzonlakás falán el sem férne a sok értékes medál.

Hirdetés

Éles József kétszeres, Pásztor István egyszeres világválogatott. Csoknyai István, aki a legelsők között vált a kézilabdázásban nemzetközi szintű védekező specialistává, a most is Bajnokok Ligáját nyerő THW Kiel akarta elvinni egy hónapra, mert annyi sérültjük volt abban az évben, hogy szinte csere nélkül játszottak, de így is megnyertek mindent. Csoknyait a veszprémi klub akkori mindenható ura nem engedte el, így az orosz Csepkin ment oda és lett egy hónap alatt német bajnok, kupagyőztes és BL-aranyérmes.

 

A fent említett három egykori ikon is benne volt abban a 2002-es csapatban, amelyik az eddigi négy BL ezüstből az elsőt szerezte/nyerte a Veszprémnek. Azért ide írom, hogy a többi magyar játékos mellett, Sterbik Árpád, Mirza Dzomba, Bozidar Jovic, Zlatko Saracevic, Ivo Diaz és Carlos Pérez is ott volt az együttesben, a horvát edzővel, Zdravko Zovkoval. Az a nemzetközi alakulat akkor nagyjából egymilliárd forintból jutott el a fináléig és a felajánlott győzelmi prémium tíz millió forint volt. A csapatnak!

Ezt több szempontból is fontosnak tartottam elmondani. Egyrészt azért, mert a három volt klasszisnak semmi köze nincs jelenleg a volt klubjához. Pedig nagyon is lehetne. Ahogy most Jichának a Kielnél, vagy Omayernek a Párizsnál. Másrészt már akkor is több külföldi játékos alkotta a keretet és így megerősödve jutott el a legrangosabb nemzetközi kupa akkori top-kettőjébe. Utána egy évvel ez majdnem sikerült, de a döntő már elmaradt. Azt követően pedig esély sem volt ennek megismétlésére. A legjobb nyolc az néha sikerült, de onnan tovább lépni már nem.

Az igazi áttörést az jelentette, amikor megérkezett az addig soha nem látott nagy pénz és vele együtt a még jobb játékosok. Így két éven belül Carlos Ortega vezetésével már Final Fourba jutott a csapat. És utána még ötször. Hatszor kevesen voltak a legjobb négy között.  Ezt azért becsülni, értékelni kell!

 A problémát az jelentette, hogy a korábbi klubvezetést szétverő, Zrt-t alakító, minden veszprémit az egyesülettől elüldöző, helyükre politikai strómanokat beültető, magát vezérigazgatóvá emelő direktor olyan igazolásokba kezdett, amely egyáltalán nem illett bele a korábbi játékos filozófiába.

Hiába ömlik azóta is forintok milliárdja az egyesülethez, a Telekom Veszprém egyszerűen nem tudja átlépni saját árnyékát a Final Four- ban. Mert a korábbi értelmetlen, felesleges, pénzkidobásos, edző és játékos kivásárlásos, szakértelem hiányos döntéseket most felváltotta a haver handball. A Telekomból lassan már Vardar Szkopje II. lesz. Sterbik Árpád, David Davis, Vuko Borozan, Danyiil Siskarjov. Aztán a kézilabda barátok közé tartozik még Jorge Maqueda, Rodrigo Corrales és meggyőződésem szerint Nikolaj Markussen is, akit ki tudja miért, ráhoztak még Ligetvárira, Nenadicra, Borozanra és Rasmus Laugera. A túloldalon pedig a Maqueda, Tönnesen, Yahia trió küzd a csapatba kerülésért. Remek játékosokról van szó, de nem világklasszisokról. Van közöttük sok extra képességű, nagy tudású kézilabdázó, de egyelőre nincs belőlük igazi csapat. 

A sikert a kudarctól csak egy hajszál választja el. Ez történt most. Nem Lékai eladott két labdája volt az oka. Aki ilyet mond, bizony távol van a csapatsportágak világától. Is. Hanem amit Petar Nenadic önkritikusan mondott a Párizs elleni mérkőzés után: „életem leggyengébb tornája volt.”

Mármint a játéka és a formája. És ezt még mondhatták volna többen is nyugodtan. 

Nagy László szakmai igazgató a nem játszókra vonatkozó kérdésre úgy reagált, hogy soha nem szól bele az edző munkájába. Laci, az a kérésem, hogy szóljál bele! Ha már a Davis és több játékos neked köszönheti, hogy Veszprémben lehet edző, kézilabdázó, akkor te, mint a szakmai igazgató mondd meg neki, sőt, kérd számon is rajtuk! Ez a te munkád és óriási felelősséged is. Csapj az asztalra, emeld fel a hangod, mondd el nekik, hogy mennyi millióért szaladgálnak havonta a pályán. Emlékeztess mindenkit arra, hogy fusson, küzdjön, hajtson, amíg van levegő. És akkor ki lehet kapni. De úgy, ahogy a Párizstól, bizony nem. Értesd meg velük, hogy a magyar bajnokságban való kocorászás, az a szezonbeli 5-6 összecsapás a Szeged ellen semmire sem elég. Mint ahogy a BL-csoportküzdelmek sem elegendőek a FF 4-hez.

Az Európa-szerte ismert elődöd ezt mindig könyörületlenül, kőkeményen megtette. Sőt, még arra is volt példa, hogy a meccs előtt kivetetett, máskor berakatott játékosokat a meccs keretbe. Mert azt vallotta, hogy az edző egyszer elmegy, mi meg itt maradunk...

Játékossal soha nem bratyizott, nem ment el velük szórakozni, mert tudta, hogy akkor nem lehet számon kérni. A teljesítményt viszont mindig elismerte. És azzal is tisztában volt, hogy ennyi egoista, időnként sértődött sztárt nem könnyű motiválni, tűzben tartani. Főleg nem ennyi nemzetből való játékost.

Nem Lékai, nem Nenadics, nem David bukta el az újabb négyes tornát, hanem a csapat, a klub! A Zrt pedig az ötszázezer eurót.

Köln könnyei ezért csordulnak vigasztalhatatlanul a veszprémi szurkolók szeméből...

 

Boka

 


 

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
Hirdetés

Friss hozzászólások