Van az a pont, amikor már az elfogult szurkoló is azt mondja, hogy eddig és ne tovább. Vagy inkább még eddig se. Már azt is nehezen foghattuk fel, amikor eltávolították azt az embert a klub környékéről, aki nélkül nem lenne itt kézilabda (ahelyett, hogy mondjuk érdemei elismerése mellett örök helyet kapna a VIP-ben, s elneveznék róla a csarnokot Hajnal Arénára, mert ugye felmondani is lehet normálisan).
Az elmúlt pár hétben felbolydult Balatonalmádi, és az országos sajtóban is megjelentek hírek az egyik képviselő ittas vezetésével kapcsolatban. Erről is kérdeztük Kepli Lajos polgármestert, valamint a megválasztása óta eltelt időszak tapasztalatairól, további terveiről, de a térség fideszes országgyűlési képviselőjével való kapcsolatáról és egykori pártjáról, a Jobbikról is beszélgettünk.
A Veszpresszó tegnap megírta, hogy egy balatonalmádi fideszes önkormányzati képviselő ittasan vezetett és sértegette a rendőröket. A cikk heves reakciókat váltott ki a legnagyobb almádi közösségi fórumon, az Almádia – fórum Balatonalmádiért oldalon. Érdekes volt látni, hogy a látszólag ellenzéki érzelmű hozzászólók szinte már a fejét követelték a képviselőnek, míg a kormánypártiak azt is kétségbe vonták, hogy egyáltalán megtörtént az eset. De hol van az igazság? Miért használunk kettős mércét akkor, ha valaki olyan vétkezik, akivel vélt politikai hovatartozásom egyezik, vagy ha olyan, aki totál máshogy látja a világot?
A fejétől bűzlik a hal, avagy miért szabálytalankodunk.
A Veszpresszó is beszámolt arról, hogy dr. Balatincz Péter, ajkai traumatológus nyílt levelet tett közzé azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Tramumatológusok Társasága elhalasztotta az akcióját, ami felhívta volna a politika figyelmét az egyre romló állapotokra. Most a Népszava készített interjút a Magyar Orvosi Kamara Veszprém megyei választó kerületi elnökével, hogy miért nem omlott még össze látványosan a baleseti ellátás.
Törökné Tenk Dórát sokan ismerik Veszprémben. Van, aki úgy ismeri, mint a város legjobb babafotósát, mások angol tankönyvek szerzőjét látják benne, míg egy szűk réteg azzal is tisztában van, hogy Dóra életét a jótékony célokra való gyűjtés teszi teljessé. A minap azzal került a közösségi oldalakon a figyelem középpontjába, hogy egy személyes ügy kapcsán gyűjtést szervezett.
Borsik Ákost indítja a várpalotai ellenzéki összefogás polgármesterjelöltként az októberi önkormányzati választásokon. A várpalotai születésű, projektvezetőként dolgozó független jelöltet indulásának okairól, terveiről és céljairól kérdeztük.
Portálunk számolt be elsőként arról, hogy július 26-án tizenhat órán keresztül orvosi ügyelet nélkül maradt Sümeg és környéke. Végh László, a város kormánypárti polgármestere az önkormányzati tévében a fideszes kistérségi vezetőre, a szomszédos Csabrendek polgármesterére próbálta hárítani a felelősséget, valamint szankciókkal fenyegette a városban ellátást teljesítő orvosokat. Az orvosok reagálni szerettek volna az elhangzottakra, ezért levélben megkeresték a városi tévé szerkesztőségét, ahonnan azt a választ kapták, hogy jelenleg még arra sincs kapacitásuk, hogy elolvassák a levelet. Kovács Mihályt, az Élhetőbb Városért Egyesület színeiben induló sümegi polgármesterjelöltet kérdeztük az országos hírré duzzadt sümegi ügyről.
Miközben a minisztérium szerint minden rendben van a magyar egészségüggyel, Sümegen július 26-án 16 órán keresztül nem látta el feladatát az arra a napra ügyelettel megbízott orvos. A városban hamar elterjedt a hír, hogy nincs ügyelet, ezért Végh László, a település kormánypárti polgármestere fontosnak tartotta, hogy az önkormányzati tévében egy füst alatt cáfoljon és megfenyegesse a városban ellátást teljesítő orvosokat.
„Mit tanítsak a gyereknek, ha a pofámba röhög, és azt mondja, hogy amit én papolok erkölcsről, irodalomról és kultúráról, azzal semmire sem megyek az életben? Azt mondja, hogy ma csak az számít, hogy vannak-e kormánypárti ismerőseid, akik majd kitömnek egy kis munkával, vezetői címeket ajándékoznak a barátoknak. Nem tanulni kell, hanem helyezkedni, hiszen ezt a példát mutatja a mostani fideszes generáció. Életükben nem dolgoztak, de milliárdosok” – mindezt egy volt tanár kollégám panaszolta a minap.
Ebben az írásomban egy, a megszokottól eltérő elemzést szeretnék adni a jelen közállapotokról. Túl is lépnék gyorsan azon a siránkozáson, hogy miért olyanok a pártok, amilyenek, és miért azok a vezetőik, akik. Mert ha erre válaszolni kell, ahogy én ezt meg is teszem ebben a cikkben, akkor azonnal a választóval magával kell foglalkozni.
Friss hozzászólások