Hirdetés

Ígéretes modell – szövetségben a civilekkel

Ígéretes modell – szövetségben a civilekkel

2020. február 10. - 09:00

 

A részvételi demokrácia eszközével élve kérdőíves felmérést indított a napokban a MOST Egyesület Veszprém költségvetéséről. A civil szervezetnek vannak olyan tagjai is, akik valamelyik párthoz is kötődnek, közülük nemrég Szimmer Ákossal, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt veszprémi vezetőjével beszélgettünk. Ezúttal Benedek Szilvesztert, a Momentum Mozgalom Veszprém megyei elnökét kérdeztük.

Benedek Szilveszter agrármérnökként végzett, civil foglalkozását tekintve egy nemzetközi gabonakereskedő cég magyarországi képviseletét vezeti, mellette szőlőtermesztéssel és borászattal is foglalkozik

Hirdetés

– Nem titok, hogy ön a Momentum tagja, és ebbéli minőségében a tavaly őszi önkormányzati választásokon a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének képviselője lett. Miért fontos, hogy egy civil szervezetnek is a tagja legyen, és miért a veszprémi MOST Egyesület ez a szervezet? Hogyan fér össze a civilség és a párttagság?

– A veszprémi MOST Egyesület egy olyan civil szervezet, amely egyszerre tömörít az ellenzéki oldalon különböző pártokhoz tartozó embereket és olyan civileket, akik nem tagjai egyik pártnak sem, de a civil kurázsi vezérli őket abban, hogy politikailag felelősséget vállaljanak. Ez az a modell, amely az önkormányzati választásokon is sok helyütt sikeresnek bizonyult, mint ellenzéki váltóerő. Számomra pedig nagyon szimpatikus, nagyon közel áll az én politikai meggyőződésemhez is, hogy egy sokszínű közösség felelősséget vállaljon és kiálljon önmagáért. Én nem Veszprémben lakom, a megyei közgyűlés tagjaként politizálok, de a veszprémi MOST Egyesülethez sok személyes kötődés is kapcsol. A Momentum Veszprém megyei elnökeként pedig fontosnak tartom, hogy a megyeszékhely közéletében is minél aktívabban és minél mélyebbre gyökerezően benne legyek.     

– Az egyesület a napokban közvélemény-kutatást indított, arról kérdezik a veszprémieket, hogy mire költse a pénzét a város. Miért fontos, hogy a városlakók is véleményt formálhassanak a költségvetésről?

– A témát is fontosnak tartom, de a módszertant is. A témát azért, mert az a költségvetés, amelyről a város dönt és rendelkezik, az egyik oldalon a város polgárai által is előteremtett adókból tevődik össze, a másik oldalon pedig nagy részben olyan dolgok valósulnak meg belőle, amelyek a városlakók mindennapjait érintik.  Tehát teljesen természetesnek kellene lennie annak, hogy minél inkább részt vegyenek a polgárok a költségvetés kialakításában és hallgassanak rájuk a képviselők. Ez a tartalmi ok, ami miatt ezt a konzultációt nagyon fontosnak tartom. A másik a módszertan, hiszen ez a kérdőív is megmutatja, hogy a politika nem valahol a zárt ajtók mögött, sötét szobák homályában meghozott háttéralkukról szól, hanem a részvételi demokrácia eszközével élve a lakosság széles rétegei nyilváníthatnak véleményt. Így nemcsak négy- vagy ötévente adhatják le a választópolgárok a szavazatukat, hanem folyamatos velük a párbeszéd.

– Lehet olyan véleményeket is hallani, hogy felesleges a lakosságot megkérdezni, hiszen azért választottuk meg a képviselőket, mert bízunk abban, hogy jó döntéseket hoznak. Néhányan kifejezetten a képviseleti demokrácia megkérdőjelezését látják egy ilyen akcióban. Mi lehet erre az ellenérv?

– A kettő egyáltalán nem zárja ki egymást, sőt, én pont abban látnék logikai ellentmondást, ha azt gondolnánk, hogy X vagy Y képviselőt megválasztottuk öt évre, és akkor onnantól kezdve ő mindent tud. Egy mandátum, legyen az akár képviselői – de az üzleti életben is így van – nem arról szól, hogy én vagyok a legokosabb, és én megmondom a tutit. A mandátum pont egy olyan felelősséget jelent, amely azzal jár, hogy nekem meg kell kérdeznem az embereket, és a véleményüket szintetizálnom kell.  Nyilvánvaló, hogy a végső döntés a megválasztott képviselőé. Az, hogy ő igennel, nemmel vagy tartózkodással szavaz egy költségvetés elfogadásakor, vagy ellenzékiként milyen módosító indítványokat nyújt be, kormánypárti többséghez tartozóként milyen költségvetést alakít ki, az az ő személyes döntése. De egyáltalán nem hiszek abban, hogy egyetlen ember rendelkezik azzal a kompetenciával, hogy ő mindent tökéletesen átlásson. Sokkal fontosabb, hogy megkérdezze azokat, akiket képvisel.           

– Budapesten több ellenzéki vezetésű kerületi önkormányzatban (például Józsefváros, Ferencváros) hasonló kezdeményezések indultak a részvételi demokrácia erősítésére. Úgy tudom, a Momentumtól sem idegen ez, hiszen Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum budapesti főpolgármester-helyettese is a napokban jelentett be hasonló akciót a fővárosi költségvetéssel kapcsolatban. Van a pártnak erre konkrét programja?

– Abszolút. Ha megnézzük a Momentum 2018-as, az országgyűlési választások előtt bemutatott programját – amely rögzíti a párt alapértékeit és az azokból fakadó politikai cselekvési lehetőségeket –, ez részletesen foglalkozik azzal, hogy erős legyen az állampolgári, a lakossági részvétel a döntéshozatalban. A helyi szintű felelősségvállalás legalább ennyire fontos, hogy ne minden központosítva történjen, hanem a régiók, megyék, járások, települések szintjén. Én azt gondolom, hogy a Momentumnak az értékvállalásából ez szervesen következik. Megjelent ez már a NOlimpia kampányban, de számos más, helyi ügyben is, ahol az volt a lényeg, hogy a polgárok bele tudjanak szólni a politikába. Egy pártnak ez felelőssége is, hogy ne csak a kampányokban találkozzon a választókkal, hanem folyamatosan párbeszédet folytasson velük, és az így kapott vélemények, gondolatok jelenjenek meg a politikájában.     

– Lesznek még hasonló kezdeményezései a MOST Egyesületnek a közeljövőben?

– Ebben biztos vagyok, nagyon produktív és előremutató megbeszéléseket folytat az egyesület. Fontosnak tartjuk, hogy legyen politikai cselekvés is, és ne csak leírjuk vagy elmondjuk, mi az, amivel nem értünk egyet, hanem próbáljunk alternatívát is felmutatni. Ez a kérdőíves konzultáció a városi költségvetésről az első lépés ebben a folyamatban, amelyet több is követ majd.


 
Hirdetés

Friss hozzászólások