Hirdetés

“Gyuresz” érem közelben?

“Gyuresz” érem közelben?

2021. február 11. - 08:47
1 komment

 

Bármerre jár a világban, fél szemmel mindig figyelek rá. Korszakának egyik legkiválóbb bal kezes átlövője volt.

Hirdetés

Bármerre jár a világban, fél szemmel mindig figyelek rá. Egyrészt, mert korszakának egyik legkiválóbb bal kezes átlövője volt. Talán ő számított a Veszprémi Építőkben igazi, nemzetközileg is elismert sztárjátékosnak. Amivel soha nem élt vissza. A válogatottal világbajnoki ezüstérmet nyert. A szöuli olimpiáról negyedikként tért vissza játékostársaival. Kézilabdázott Németországban, Ausztriában. A szomszédoknál edzőként sikeresen irányította a Barnbach Köflach és az osztrákok világhírű női gárdáját, a Hypo NÖ-t. Itthon dolgozott szakvezetőként magyar utánpótlás válogatottakkal. A Barabás KC-nél és a junior válogatottal a NEKÁ-nál. Jelenleg pedig a Mosonmagyaróvár hölgykoszorúját állította érmes helyezés irányába az élvonalban, ahol utoljára nyolc éve edzősködött.

Talán ő is elfogadja, hogy baráti viszonyban vagyunk. Többek között azért, mert negyvennégy éve ismerjük egymást. Nagyjából egy időben kezdtük a “szakmánkat” a hetvenes évek közepén. Először akkor írtam róla a Naplóban, amikor meghívták az utánpótlás válogatottba. Kicsit magába forduló, meditatív személyiség a “Gyuresz”. De alapvetően vidám természetű, időnként mások megtréfálásában is tevékeny részvevő.

Fej-vagy gyomor? -  tette fel az egyik filmből ismert kérdést az osztrák Stokerau városában esti séta közben. Majd a választ meg sem várva Csoknyai Istvánnal párosban adtak egy “szpencert”. Bud Spencer után szabadon ez annyit jelent, hogy a gyanútlan ember arcát két oldalról ököllel kertbe foglalják. Ahogy a két színész tette többször is a nevettetős vígjátékjaikban.

Annak idején ők ketten klasszis belső védő párost alkottak a Bramac SE csapatának tengelyében. Az ellenfelek is tudták, hogy túlságosan közel merészkedni hozzájuk a gólszerzés reményében csak ritkán volt sikeres vállalkozás.

A jelenben Csoknyai István Budakalászon, Gyurka János Mosonmagyaróváron van csapatépítési projektben. 

A Gyurka csapat egyszer csak előbukkant a semmiből és a női élvonal tabellájának második helyén áll. Úgy, hogy a járvány miatt igazából csak decemberben kezdtek el játszani. Egyetlen vereségüket a bajnok és BL címvédő Audi ETO-tól szenvedték el.

-Ezek szerint akkor az érmes helyezés a cél. - Vetettem fel az edzőnek.

-Ismersz engem annyira, hogy ilyet ebben a felfordult világban sohasem mondanék ki. - Adta meg a tőle megszokott óvatos választ Gyurka János. - Nyáron nem csak én, hanem több játékos is érkezett az együtteshez és megbeszéltük, hogy igyekszünk egy stabil közép csapatot építeni,

Úgy tűnik egyelőre, hogy a vártnál ez sokkal gyorsabban megy, hiszen jelenleg úgy másodikak a mosoniak, hogy az élen álló Zdravko Zovko csapat három meccsel is többet játszott és így is azonos a pontszámuk. Több, mint erős közép csapatról beszélhetünk.

-Nem hinném, hiszen a mögöttünk álló Győr és a Fradi pedig kevesebbszer lépett pályára nálunk - terelte el a figyelmet továbbra is az érmes helyezésről az egykori balkezes bombázó. - Mi egyelőre tartjuk az eredeti tervet. Mert nem szeretnénk minden mérkőzés után új célokat kitűzni. Négy meccses ciklusokban gondolkodunk és így tettük eddig is. A jelenlegi helyzetben semmit nem lehet tovább tervezni. Hiszen még ez is borulhat a járvány miatt. Két elvesztett összecsapással pillanatok alatt megváltozhat minden. De nem tagadom, ha minden a tervek szerint alakul, szívesen ülnék a mosoni kispadon nemzetközi kupa találkozón is. De ez meg egyelőre nagyon távolinak tűnik.

Valóban még sok forduló vissza van a bajnokságból, hiszen csak most érnek a fél távhoz a csapatok. A Mosonmagyaróvár a hétvégén utazik a NEKÁ-hoz, ahol ismét győzelmi eséllyel veszik fel a küzdelmet, amely a tizenkettedik sikere lenne a Gyurka János csapatának. Amivel továbbra is érmes helyen maradna.

Igazi nagy bravúr lenne, ha a végén a Győr, Fradi, Siófok trió közé befurakodna az egykori 297-szeres válogatott játékos, aki egyszer úgy nyilatkozott hozzá méltóan szerényen, hogy ő a kézilabdázás katonája. Én inkább a tisztjének mondanám, akinek sokan drukkolunk, hogy a játékosként szerzett érmeihez a magyar bajnokságban is gyűjtsön színes medálokat. A sportág emblematikus figurájaként a Barabás KC- val ez sajnos nem sikerült, mert nem maradt rá ideje. És ez nagyon megviselte őt. De ez egy másik, érdekes írás témája lehetne...

 

DT  

Tags: 

 

1 komment

Nem rossz cikk, bár nem az Etotol kapott ki hanem a fraditól. És mikor a cikk megjelent már nem 2.helyen volt az Mkc mert pótolták a meccseket a többiek. Azért érre lehetett volna figyelni.

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
Hirdetés

Friss hozzászólások