Hirdetés

EKF: Sok pénzre, türelemre és együttműködésre van szükség

EKF: Sok pénzre, türelemre és együttműködésre van szükség

2020. január 21. - 07:34

 

Bízzunk-e Veszprém európai kulturális fővárosi tervében? címmel közöltünk véleménycikket december végén, amelyben sokak aggodalmait fogalmazta meg a szerző, hiszen a V-Busz Kft. körüli pénzügyi gondok árnyékot vetnek az annál sokkal nagyobb volumenű vállalkozásra is. (Mint ismeretes, az önkormányzati tömegközlekedési cég működtetése az előzetesen kalkulált 600 millióval szemben tavaly közel 1,7 milliárd forintjába került a városnak, és a polgármester úgy nyilatkozott, őt is „megvezették” a döntéshozatal során.) Cikkünkre azóta többen reflektáltak különböző médiumokban, és bár az általunk felvetett aggodalmak nem elsősorban a szakmai programokra vonatkoztak, hanem azok pénzügyi hátterére, mégis szinte mindenki Mészáros Zoltán személyében látja a garanciát a sikerre. Portálunk ezért most a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatóját kérdezte.

Mészáros Zoltán: Az a cél, hogy Veszprém és a hozzá kapcsolódó balatoni régió a lehetőségéhez, a tehetségünkhöz mérten maradandó módon próbáljon meg átalakulni és kulturális téren nagyságrendet lépni

Hirdetés

– Jól alszik mostanában? Ezt a bevezetőben is leírtak miatt kérdezzük, hiszen borzasztó nagy felelősség nehezedik a vállára azzal, hogy ön az első számú felelőse a programnak.

– Aludhatnék jobban is. Köszönöm a személyemnek szóló krediteket, de erős túlzásnak érzem. Az EKF-program egy hatalmas, nagyon szerteágazó kulturális vállalkozás, nem függhet, ahogy nem is függ egy embertől, és ez a mi esetünkben sincs másképp. Azt tudom mondani, hogy a projekt vezetésének minden tagját, minden kollégámat, de személyesen a kormánybiztos urat és a polgármester urat is komolyan áthatja és vezeti a fenntarthatóság kérdése. Az, hogy ne történhessen meg újra, ami Péccsel megtörtént, hogy az infrastrukturális fejlesztései nyomán létrejött intézmények agyonnyomták volna az önkormányzat gazdálkodását, ha az állam nem veszi azokat át. Én ugyanakkor a pécsi kérdést is kicsit máshogy is látom: ha nincs az EKF, akkor olyan, a dél-dunántúli régió számára meghatározó kulturális terek, mint a Zsolnay vagy a Kodály Központ, egész egyszerűen nem jönnek létre, márpedig ezek ott vannak ma is. Mint koncertszervező is dolgoztam a Kodályban több alkalommal, és olyan nem volt, hogy veszprémiekkel ne találkoztam volna, vagy ne hallottam volna szerb szót az előcsarnokban. Vagyis mindez Pécs regionális központi szerepét is nagyban erősítette, és ez is egy aspektus. Ahogy az is – és ezt például Marseille-ben is jól láttuk –, hogy nem véletlen az, hogy nem a fővárosok kapják ezeket a címeket az utóbbi két évtizedben, hanem sokszor kisebb, periferikusabb városok, amelyek egy adott ország települési struktúrájában vidéknek számítanak. Így ezeket egyfajta, a fővárosok mindenhol nyomasztó kulturális fölényét nivelláló területfejlesztési projekteknek is lehet akár látni.

– Az ön vezérigazgatói megbízását határozatlan időre meghosszabbította decemberben a város közgyűlése, valamint igazgatósági taggá választották a program kormánybiztosát, Navracsics Tibort. A cég stabilitására és szakmai munkájának minőségére ugyanakkor miként hat az, illetve mi az indoka annak, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizottság megbízatása 2020. május 21-ével lejár? Jönnek-e új emberek vagy maradnak a régiek? Kik lesznek az újak?

– Az EKF programfejlesztésének szakmai munkája eddig sem a zrt. igazgatóságában, sem pedig az fb-jében zajlott, a társaság pusztán ennek a munkának a szervezeti, jogi és pénzügyi kereteinek a biztosítását hivatott végezni. A 2020. májusi váltás időpontja pedig teljesen profán: mivel a társaság anno még a Balatoni Korona menedzselésére jött annak idején létre, és ezt a törvényileg kötelező fenntartás végéig, ma is teszi külön üzletágként. Így most májusban jár le az ötéves megbízatása a még Balatoni Korona Zrt.-ként megbízott ig- és fb-tagok jó részének. Magától értetődő, hogy mivel a társaság fő tevékenysége az EKF-programok menedzselése lett, helycserék történjenek mind az ig-ben, mind az fb-ben is. Ez amúgy már meg is kezdődött, dr. Navracsics Tibor ig-elnöki stalluma már ennek az iránynak tudható be, mindez nem gyengíti, hanem pont ellenkezőleg, erősíti a projektet.

– Nézzük a szervezeti kereteket! Mi az oka annak, hogy nem nonprofit zrt.-ként jegyezték be (illetve alakították át azt a társaságot, amely 2011-ben lett bejegyezve) a Veszprém–Balaton 2023 Zrt.-t? Felmerül ugyanis a kérdés, hogy ha egy közhasznú, közcélú tevékenységre hoznak létre döntően közpénzek felhasználására egy projektszervezetet, akkor miért nem nonprofit céllal teszik ezt, egyébként élvezve az összes ebből adódó előnyt?

– Ahogy említettem, ez nem egy frissen alakult társaság, az előélete a Balatoni Korona Zrt., ami jogszabályi okokból sem lehetett nonprofit, és emiatt ma sem. Amikor lejár majd a Balatoni Korona fenntartási kötelezettsége, ezt meg lehet lépni majd, de ez jó részben egy optikai kérdés. Amúgy, mint több nonprofit közhasznú társaságot is vezető menedzser, tapasztalatból mondhatom, hogy nem itt van a kutya elásva. A társaság adatai nyilvánosak, ebből jól követhető, hogy minden forrását feléli, elkölti, ez egy folyamatosan veszteséges társaság, hiszen minden pénzt, amit kap, az EKF-programok fejlesztésére, majd pedig a lebonyolítására el fog költeni, ebből fizikailag is lehetetlen lenne profitot kivenni, ilyen tekintetben mindegy, mi a társaság formája.

– A cég felügyelőbizottságában (amelynek elsődleges feladata a társaság jogszerű és cél szerinti tevékenységének felügyelete, „megőrzése”) hogyan kap helyet a valódi civil kontroll? A tagok egyike sem civil szervezeti képviselő (vállalkozó, ügyvéd, városházi alkalmazott, turisztikai nonprofit kft. vezetője).

– Szerintem itt fogalmi tévedés lehet, a civil kontroll kérdése fontos téma, de nem egy társaság fb-jében. Itt a jogszabály pontosan meghatározza az fb feladatkörét, ami szerintem távol van a civil világtól. Itt pénzügyi és gazdasági, jogi kérdések vannak elsősorban, amelyek felmerülnek, nem tartalmi kérdések. Az EKF tartalmi kérdései szempontjából szerintem is fontos a civil kontroll és a civil jelenlét, ez a projekt alapvetéseinek is része, és ezt én is egyelőre gyengének, vagy legalábbis nem kidolgozottnak érzem. Azt mondhatom, hogy mi nyitottak vagyunk, lassan százas nagyságrendű civil szervezettel találkoztunk eddig, civil fórumokat indítottunk be, és a programunkba is tucatnyi, civilektől érkező ötletet építettünk be, szóval ez egy civilek számára is nyitott rendszer. Gondolkodunk egy városi civil panel létrehozásában is, akik kvázi fókuszcsoportként működnek majd a projektfejlesztés során.

– Különösen fontosnak látszik ma Veszprémben a pénzügyi tervezés kérdése, másrészt a világ minden pontján, így itt is kiemelt kérdés kell hogy legyen a klímaprobléma kezelése. A pályázatban megígérték, hogy a zrt.-ben ezekre a területekre alkalmaznak szakembereket. Ki a cég pénzügyi (adminisztrációs és humánerőforrás) igazgatója? Létrejött-e az „Európai Finanszírozási Csapat” (a pályázatban definiálták ezt a szervezeti egységet) az igazgató munkáját segítendő, és kikből áll? Ki a cég zöldkoordinátora? Hogyan választották (vagy választják) ki őket?

– Ugyan a mögöttünk hagyott egy évben jelentősen fejlesztettük a szervezetünket – egy éve én voltam az egyetlen alkalmazott, ma már húszan vagyunk –, de azért még egy kicsi szervezet. Van megbízással HR-szakértőnk, de nem főállásban, aki segített a HR-kérdések profi menedzselésében, és most januárban állt be az önálló pénzügyi igazgatónk is, így remélem, engem is tehermentesítenek ezeken a területeken. Ami az EU-s források megszerzését illeti, már van egy főállású, a nemzetközi pályázati lehetőségeket menedzselő emberünk. Ő egyrészt foglalkozik a zrt. számára releváns nemzetközi pályázatokkal, annak érdekében, hogy a már megfogalmazódott projektek megvalósításához minél szélesebb körű nemzetközi partnerséget – és persze kiegészítő forrásokat – tudjunk megszerezni. Másrészt közvetít bizonyos EU-s pályázati lehetőségeket a veszprémi kulturális intézmények felé, illetve nemcsak feléjük, hanem az adott pályázat szempontjából releváns szereplők felé, legyen az iskola, egyesület. Rajta kívül most kezdünk el dolgozni olyan hazai és nemzetközi szinten is elismert külső szakemberrel, aki a nagyobb volumenű európai transznacionális programokban mozog otthonosan. A zöld téma kezdetektől fogva napirenden van nálunk. Jelenleg zajlik azoknak az alapoknak a megfogalmazása, amelyek aztán konkrét vállalásokba fordíthatók át. Szeretnénk konkretizálni, hogy mit is jelent(het) az, hogy a Veszprém–Balaton 2023 „zöld” EKF lesz. Szervezetünkben számos olyan munkatárs van, aki ehhez megfelelő végzettséggel és tapasztalattal rendelkezik – és a minket támogató szakértői kör is garantálja, hogy nem csak a levegőbe beszélünk ezzel kapcsolatban. Amint ez a háttérmunka készen van, akkor lesz vagy a meglévő munkatársak közül kinevezve, vagy új munkatársként felvéve a zöld koordinátor, alkalmasság, végzettség és tapasztalat alapján.

– A kommunikáció időközben megváltozott, már nem „Veszprém EKF” a vezérmotívum, hanem a „Veszprém–Balaton EKF”. Ezzel összefüggésben gondolták ki vélhetően a pályázatírás során a Balaton Kulturális Tanács megalapítását. Azt vállalták, hogy ez 2019-ben létrejön. Kik a tagjai és milyen szervezeti keretek között működik, illetve miből finanszírozzák a működését?

– Ez egyelőre valóban ígéret, de ilyet mást is találni a pályázatunkban. Fontos leszögezni, hogy a pályázat nem szentírás, fontos alapdokumentuma az EKF-programunknak, de ez nem azt jelenti, hogy minden kötelezően megvalósul belőle, és azt sem, hogy esetlegesen olyan dolgok meg nem jöhetnek létre, amelyek nem szerepelnek benne. Ezért kéretik így olvasni. A BKT létrejötte a régiós együttműködés kérdése, itt Veszprém inkább kezdeményező szerepet tud majd betölteni. Egyrészt nyilván semmi értelme egy gittegyletet létrehozni, ugyanakkor nagy kihívás, hogy egy szerves, identitásában egységes, de semmilyen módon amúgy nem létező régió képes-e saját kulturális ügyeiben egy kerekasztalt létrehozni. Ki fog derülni.

– 2018-ban a zrt. 402 ezer forint árbevételt realizált, ez 2019-ben hogyan alakult?

– Ennél sokkal több forrással gazdálkodott a zrt. 2019-ben 200 millió forinttal, de ezt nem bevételként, hanem tőketartalékként kapta, ami egy szokványos útja a tőkejuttatásnak városi források átadásánál, viszont ezt a mérlegben nem bevételként kell a számviteli törvény szerint nyilvántartani.

– A városlakók egyelőre nem látják az EKF-fel kapcsolatos beruházások előkészületeit, hiszen például a várlift, amelyről a napokban írt a sajtó, már egy évekkel korábbi terv. A pályázatban ugyanakkor több jelentős beruházási igénnyel járó projektelem is van. Ezek finanszírozása az EKF-projekt költségvetéséből történik, ahogy ott olvashatjuk. Amikor a pályázat előkészítése, tervezése zajlott (2017–18), számoltak-e az építőiparban tapasztalható drasztikus drágulással?

– Az EKF-hez kapcsolódó infrastrukturális beruházások jelenleg is tervezési, előkészítési fázisban vannak. Tavasz végére kell a kormány elé tárni ezeket, költségbecslésekkel, megvalósíthatósági tanulmányokkal, ennek a munkának a közepében vagyunk jelenleg. Tudatában vagyunk az építőipari helyzetnek, és számolunk is vele, én is biztos vagyok abban, hogy amennyiben nem kezdünk bele ebben az évben a nagyobb léptékű beruházásokba, azok nagy eséllyel nem készülnek el 2023-ra, így igyekeznünk kell. Amúgy ez a beruházási oldala az ügynek. Mi, a 2023 zrt. alapvetően a programokért felelünk, itt azért én nyugodtabban nézek a jövőbe, időnk itt még van, akár a Rolling Stonest is meghívhatjuk – noha nem tervezzük.

– Néhány projektelem esetében melyek az elhatárolt költségvetési számok? Gondolunk itt például a következőkre:  EKF fogadóközpont a központi buszpályaudvar és a hajdani bútorgyár szomszédságában; a Balatonra épített ideiglenes híd; Hangok és Zajok Háza a Dimitrov helyén; új művészeti mozi; a Bányatröszt épületének újjáépítése („Zsinagógahámozás” projekt); a húszemeletes legfelső szintjén iroda, műteremlakások és közösségi központ kialakítása; Balatoni Borászati Oktatóközpont létrehozása; Aranyosvölgyi Kreatívipari Központ létrehozása (a pályázatban 20192021-es időzítés); Veszprémi Önkéntesközpont; 12 járásban EKF-bázis létesítése.

– A buszpályaudvar parkoló részének kitelepítése valóban napirenden van, azért ez inkább városurbanisztikai kérdés, mint EKF. Ahogy a vasútállomás állapota is nyilván tarthatatlan, ezzel mindenki tisztában van, zajlanak az előkészületek. Fontos, hogy az EKF-re érkezőknek legyen egy „Veszprém welcome” gesztus, itt néhány kreatívabb ötlet is fut, pop-up bubble-től a design e-minibuszokig megy az ötletelés. Maga a bútorgyár területe is felmerült, a balatoni pop-up híd kiesni látszik a pikszisből. A „Dimitrov”, ami szerintem egy nagyon jó adottságú épület, sajnos EKF-szempontból, a Petőfi Színház átépítés alatti játéktérigénye miatt, lekerült az EKF-napirendről – mi inkább rendezvényhelyszínként számolunk vele, mintsem önálló attrakcióként. Művészmozi viszont szinte biztosan lesz, Artkino és Kultkocsma kávézóval, jelenleg a helyszínének a kiválasztásán dolgoznak a kollégák. A Borakadémia kérdése is górcső alatt van, jelenleg az MTÜ Zrt.-vel – akik szintén fontolgatnak egy hasonlót – kezdődik a szakmai egyeztetés, az Aranyosvölgyi Kreatív Park hangsúlyosan az előpályázatunkban szerepelt, ez a végleges pályázatunkban már kisebb hangsúlyt kapott, de azóta felnőtt egy komplett digitális művészeti-attrakciós klaszter ötlethalmaza, amely tartalmilag venné át az Aranyosvölgy szerepét. Ez is a megvalósíthatósági tanulmány előkészítésének stádiumában van. A 12 járás EKF-központjai: ezek esetében kontaktpontokról beszélünk, amelyek nem azt jelentik, hogy fizikai fogadóközpontot hozunk majd létre minden járásközpontban. Amennyiben az érintett település ezt indokoltnak tartja, ezt tudjuk segíteni. De mi sokkal fontosabbnak tartjuk a személyes jelenlétet a régióban: megtalálni azt a 10–12 embert, aki érdemben be tudja vonni a régió településeit a programfejlesztés folyamatába, közvetíteni tudja a majdani pályázati felhívásokat és elősegíteni valóban EKF-kompatibilis projektek megvalósítását. A veszprémi önkéntesközpont kapcsán már komoly munka folyik a háttérben. Elkészült a Veszprém–Balaton 2023 önkéntes stratégiája, ennek véleményezési verzióját a napokban tesszük közzé. A stratégia egyben egy akcióterv is, amelynek egyik első lépése lesz azon szervezet kiválasztása, amely majd működteti a rendszert. Azt szeretnénk, hogy az önkéntesség érdemben meghonosodjon Veszprémben, és éppen ezért döntöttünk amellett, hogy nem a zrt. fogja kizárólag működtetni a rendszert, hanem helyben már működő, tapasztalattal rendelkező partnereket keres ebben. Ez a tavasz folyamán fog eldőlni, és a nyári eseményeinkre már próbaképpen elkezdjük az önkéntesek toborzását. 2020–21 során alapvetően eseményekhez kapcsolódva működtetjük majd a rendszert, 2022–23-ban pedig szintet lépünk.

– A zrt. tevékenységei között szerepel napilap-, folyóirat-kiadás, műholdas távközlés és egyéb távközlési tevékenység. Ezek szerint lesz új tévé, esetleg rádió és újság Veszprémben vagy a Balaton térségében? A Mediaworks bázisán jön ez létre vagy milyen konstrukcióban gondolkodnak?

– Nyilvánvaló, hogy a kommunikációnkra sokkal nagyobb hangsúly kerül, ahogy megyünk előre. Ennek lehet eleme egy önálló periodika, idén őszre én személyesen tervezném az elsőt, és valóban felmerült egy EKF 2023 rádió ötlete is 2023-ban, online és földi sugárzású egyszerre, ami lehetne a szócsöve az EKF terveink szerint 2023-ban mindennap, több műfajban is érzékelhető kulturális pezsgésének és kulturális arculatának, tartalmainak. Az EKF-program tartalmi kérdései sajátosak, így nem hiszem, hogy külső bázison tudna a tartalomszolgáltatás létrejönni, de nyilván el lehet képzelni együttműködéseket meglévő médiaszereplőkkel is.

– Veszprémben sokan érzik úgy, hogy ígéretekkel tele a padlás, hiszen az elmúlt években bejelentett fejlesztések nagy része nem valósult meg, csak annyi történik, hogy évről évre újra megígérik ezeket. A városlakók ugyanakkor idén például jelentős adóemelésekkel szembesültek, és a V-Busz példája súlyosan bizonyítja, hogy – finoman fogalmazva – nem erőssége a városvezetésnek a felelős pénzügyi tervezés. Az, hogy városunk lesz 2023-ban Európa kulturális fővárosa, az öröm mellett ilyen körülmények között sokakban félelmet is kelt: nem kerül-e emiatt csődhelyzetbe Veszprém? Visszakanyarodva az interjú elején megfogalmazottakra, garanciát tud-e vállalni arra, hogy a finanszírozás is a tervek szerint alakul majd?

– Én is visszakanyarodnék az első kérdésre adott válaszomhoz: ennek mindenki tudatában van az EKF-csapatban. Ugyanakkor a helyzet még ennél is bonyolultabb. Egyrészről minden projektnél árgus szemmel figyeljük annak az utóéletét, a fenntarthatóságát, másrészről mégsem szeretnénk ezt a soha vissza nem térő lehetőséget pusztán egyszeri események finanszírozására elhasználni. Rendezni minden évben egy Rolling Stones-koncertet, nagyjából el is menne a pénz: nem ez a cél. Nyilvánvalóan az a cél, hogy Veszprém és a hozzá kapcsolódó balatoni régió a lehetőségéhez, a tehetségünkhöz mérten maradandó módon próbáljon meg átalakulni és kulturális téren nagyságrendet lépni. Ez nyilván felvet kockázatokat, nyilván igényel egy precízen és érzékenyen kialakított egyensúlyt a maradandó és az egyszeri attrakciók között, úgyhogy mindehhez sok pénzre, türelemre és együttműködésre van szükség, amit szeretnék mindenkitől kérni, aki egyetért a céljainkkal.

 

 

 


 
Hirdetés

Friss hozzászólások