Hirdetés

Egy momentumos a megyei közgyűlésben – Interjú Benedek Szilveszterrel

Egy momentumos a megyei közgyűlésben – Interjú Benedek Szilveszterrel

2020. január 28. - 06:44

 

Benedek Szilveszter a Momentum színeiben jutott be tavaly ősszel a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésébe. A képviselőt a testület feladatairól és munkájáról kérdeztük, valamint arról, hogy merre halad az a politikai közösség, amelynek tagja.

Hirdetés

– Mi vitte a politikába, és miként értékeli az eddigi politikai karrierjét, hiszen egyetlen momentumosként választották be 2019 őszén a megyei közgyűlésbe?

– Nem gondolnám, hogy politikai karrierem lenne, bár egyszer egy győri fórumon egy asztaltársaság azt mondta nekem, a szemükben én már politikus vagyok. Közülük azóta már többen Momentum-tagok. Úgy vélem, fontos, hogy társadalmilag és politikailag felelősséget vállaljunk, és én a személyes értékítéletem és értékorientációm alapján oda jutottam, hogy nem elég csak gondolatokat megfogalmazni, nem elég csak beszélni arról, mit nem szeretünk, mivel vagyunk elégedetlenek a politikában, de a magunk eszközeivel részt is kell venni benne. Egyébként agrármérnökként végeztem, a civil foglalkozásomat tekintve jelenleg egy nemzetközi gabonakereskedő cég magyarországi képviseletét vezetem, mellette szőlőtermesztéssel is foglalkozom, valamint egy borászati vállalkozásban is van érdekeltségem.

– Milyenek az eddigi közgyűlési tapasztalatai?

– Van pozitív és negatív tapasztalatom is ebből a pár hónapból. A pozitív tapasztalat az ­– és ezt fontos a mai eldurvult, és sokszor mindenféle párbeszédet nélkülöző politikai helyzetben rögzíteni –, hogy talán a megyei közgyűlésben a politikai párbeszéd vagy legalábbis a másik oldalhoz tartozó felek közti kommunikáció normálisabb, mint az országos átlag. Ez mindenképpen pozitív, és itt talán a kompromisszumkötésnek is nagyobb a lehetősége, ami önmagában egy fontos eszköze lenne a politikának. Hiszek ugyanis abban, hogy a politika valóban a kompromisszumok művészete, és a különböző feleknek a nap végére meg kell egyezniük valamiben. Sajnos a negatív tényezőt sem szabad kihagyni, 2010 óta ugyanis a megyei közgyűlések jogköre jelentős mértékben csökkent. Én személy szerint is abban hiszek, és a Momentum programja is támaszkodik erre, hogy a helyi problémákat helyben lehet a legjobban megoldani. Összefoglalva, pozitívumként értékelem azt, hogy a politikai kultúra és a kommunikáció itt talán több reményre ad okot, viszont az eszköztár sokkal szegényebb, és ez egyértelműen negatívum. Hiszem, hogy rengeteg olyan dolog van, amit egy megyei önkormányzatban sokkal hatékonyabban lehetne megoldani, mint az országosan centralizált döntéshozatalban.

– Említette a jogkörök elvonását a megyei közgyűlésektől, éppen ezért sokan csak kiüresedett, formális testületeknek tartják ezeket. Ön miként látja?

– Mondhatnám, hogy ez igaz, mert 2010 óta a megyei önkormányzatok hatásköreinek a többségét – ami alapvetően intézményfenntartás volt – elvették, és csak egy olyan feladatuk maradt, ami ténylegesen komoly pénzügyi forrásokról dönt: a területfejlesztési program elbírálásában való részvétel. Nem szabad viszont elfelejteni, hogy már önmagában a megyei önkormányzati képviselőség is ad egy politikai legitimitást, és azt gondolom, ezzel fontos élni. Több olyan tervem van, amivel a nyilvánosság elé tudjuk vinni a gondolatainkat, elképzeléseinket, amelyek fontosak számunkra. Ezzel a lehetőséggel élni kell és kötelesség is élni vele. Így talán szembe lehet menni azzal, hogy kiüresedett intézményként kezeljék a megyei közgyűléseket. Fontosnak tartom még azt is leszögezni, hogy ha megkapjuk a lehetőséget a politikai változtatásra, akkor nagyobb jogkörrel kell felruházni a megyei önkormányzatokat. Erre 2010 előtt voltak jó példák a megyei önkormányzatok és a regionális fejlesztési források tekintetében is.

– Hogyan értékeli az ellenzék munkáját a közgyűlésben?

– Az ellenzéki pártok, a Jobbik, a Momentum, a DK és az MSZP is (a Mi Hazánkat nem tekintem ellenzéknek) kompetens személyeket küldtek a közgyűlésbe, akik között a személyes szimpátia és az együttműködés is adott. Ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy az ellenzéki képviselők teljes aktivitással, egymást erősítve vegyenek részt a közgyűlés munkájában a nagyon összezárt és többséget alkotó Fidesz-frakcióval szemben. Időnként talán úgy tűnhet, limitált a mozgástér. Viszont azt gondolom, nem szabad a lehetőségeket elengedni, ami lehet akár csak egy hozzászólás is, de az ellenzék által máshogy látott dolgok jelenjenek meg alternatívaként és kapjanak nyilvánosságot. Az ehhez szükséges motivációt fenn kell tartani, szerintem az alapvető képesség és harmónia ehhez megvan.

– Jelenleg milyen projektek futnak a közgyűlésben és mi várható a közeljövőben?

– Utaltam már rá az előbb, hogy a megyei közgyűlés sokszor reprezentatív teendői mellett a területfejlesztési adaptív program az, ahol fontos véleményezési jogkör van. Vannak még az előző ciklusban nem elbírált projektek, valamint a következő pályázati kiírás a 2021–2022 es évre várható. Ezenkívül még a 8-as főút bővítésének konzorciuma tartozik a megyei közgyűléshez. Több projekt fut, amelyek kapcsán olyan pályázatokat kell elbírálni, mint orvosi rendelő-, kerékpárút-, iskolafejlesztések.

– Beszéljünk kicsit a Momentumról! Ön szerint milyen irányba halad és mennyire lesz befolyásoló tényező 2022- ben?

– A politika sokszor tartogat meglepetéseket, és kevéssé statikus ahhoz, hogy évekkel előre lehessen megbízható előrejelzéseket adni. Meglátásom szerint – és a most kialakult politikai helyzet is ezt mutatja – a Momentum mindenképpen tényező lesz 2022-ben. Ez szükséges, de nem elégséges feltétel. A kérdés számomra sokkal inkább az, hogy miben lesz tényező, abban, hogy az ellenzék egyik legerősebb, ha nem a legerősebb pártja lesz, vagy abban, hogy kormányváltási alternatíva. Azt gondolom, az utóbbi célkitűzésnél nem szabad alább adni. Az elkövetkező évek leghangsúlyosabb feladata a kormányzóképesség megteremtése, megmutatni, milyen az a Magyarország, amelyet mi elképzelünk, és milyen konkrét szakpolitikai programokat kell ehhez megvalósítani. Ha ez sikerül, akkor leszünk igazán befolyásoló tényezők.

– Helyi szinten mennyire sikeres a Momentum?

– Veszprém megyében is nagyok sok feladat áll még előttünk, de talán érdemes a megyei önkormányzati és az európai parlamenti választások eredményeit nézni, hiszen azok mind egyértelmű listás szavazatok, jól jelzik a párt támogatottságát. A Momentum Veszprém megyében az aktuális viszonyok között jónak tekinthető. Ha a megyei közgyűlés választási eredményeit nézzük, akkor az a közel tíz százalék a harmadik legjobb eredmény a párton belül. Viszont nem ez a lényeg, szerintem sokkal fontosabb, hogy jól kirajzolhatóan megjelent nemcsak a megye városaiban, de a kisebb településein is egy meghatározó támogatottsága a Momentumnak. Ha a megyei átlagot nézzük, akkor bőven afölötti támogatottsága volt a pártnak például Balatonfüreden, Balatonalmádiban vagy éppen Zánkán, ami nem egy nagy település. Az is látszik ugyanakkor, hogy van még hová fejlődni, fontos, hogy legyen minél több olyan aktív szerepet vállaló tagja a megyében a Momentumnak, aki a párt politikáját a hétköznapokban is képviseli, és azonosítani tudják vele a választók. Nagyon sok munka van még hátra, de lépésről lépésre, jó úton haladunk.

– Úgy tudom, Ajkán is alakul egy alapszervezet. Könnyebb egy olyan településen érvényesülni, ahol a vezetés is ellenzéki?

– Természetesen igen, ha a városvezetéssel van egy értékközösség, egy személyes szimpátia, akkor könnyebb az együttműködés. Mindezzel együtt azt mondom, hogy a párbeszédet minden városban és kistelepülésen kezdeményezni kell. Ha nem sikerül, akkor ez azt a felet minősíti, aki miatt megbukott. Az ajkai alapszervezet megalakulása fontos lépés a Momentum Veszprém megyei életében, egyrészt azért, mert egy jelentős lélekszámú városról van szó, másrészt pedig azért, mert a lélekszám mellett gazdasági teljesítményében is jelentős település, ahol a választási eredmények stabil politikai erővé teszik a Momentumot.

– A Balaton-part egy része is a megyéhez tartozik, milyen tervei vannak a Momentumnak ezen a területen?

– Ez egy szívemhez közel álló kérdés, lévén jómagam is Balaton-parti vagyok. Ahogy már említettem, a Balaton-parti településeken a Momentum támogatottsága jelentősen meghaladja a megyei átlagot. Ez felelősség is a párt számára, hiszen ezeken településeken nemcsak aktívan jelen kell lenni, hanem politikát is kell csinálni, és én azt gondolom, a megyei közgyűlési mandátum is fontos ebben a tekintetben. Közeli terveimben szerepel egy koncepció megalkotásának a beindítása, amely arról szól, miként képzeljük el a balatoni régió jövőjét, nemcsak a közvetlen Balaton-partot, hanem a környező településeket is bevonva. Ez egy hosszabb távú koncepció, amely nem csak egy-két évről szólna. Vannak olyan települések a régióban, amelyek mára szinte teljesen kiüresedtek, ha megállunk ezeken a helyeken, akár azt is gondolhatnánk, hogy valahol Belső-Somogyban vagy Dél-Békésben vagyunk, pedig valójában a Balatontól nem messze tárul elénk ez a teljesen más világ. Amikor fejlesztésekről és hosszú távú megoldásokról beszélünk, akkor erre is gondolni kell, éppúgy, mint az olyan örökzöld témákra, mint hogy miként lehet meghosszabbítani a szezont a Balatonon. Politikai szempontból fontos és jól látszik is, hogy a gazdaságilag stabil és polgári attitűdjükben erős Balaton-parti településeken a Momentum támogatottsága kifejezetten erős. Észrevehető, hogy a polgári réteg, amely régen a Fideszt támogatta, de a mostani radikális, populista politikájával nem tud azonosulni, a Momentumban találja meg az új pártját.

Csermák Attila


 
Hirdetés

Friss hozzászólások