Korlátok nélküli hatalmat kapott Orbán Viktor

Korlátok nélküli hatalmat kapott Orbán Viktor

2020. március 30. - 15:26

 

Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége hétfőn a felhatalmazási törvényként ismertté vált indítványt, amelynek lényege, hogy a veszélyhelyzet idején hozott, akár törvényeket is felülíró kormányrendeletek hatálya a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodhat. A minősített többséget igénylő jogszabályrészeket 137 igen szavazattal, 53 ellenében fogadták el.

Orbán Viktor megérkezik az Országgyűlés plenáris ülésére. Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Az ellenzéki pártok még a mai parlamenti ülés kezdetén is kérték a kormányt: építsenek be egy időkorlátot a törvényjavaslatba, emelkedjenek felül az elmúlt tíz év politikai beidegződésein, hiszen miközben az ellenzék nyitott a kompromisszumokra, „úgy látszik, Orbán Viktornak még mindig fontosabb az ellenséggyártás”.

A jogszabályt eredetileg múlt héten, házszabálytól való eltéréssel szerették volna elfogadtatni az Országgyűléssel, az ellenzéki képviselők azonban – a Mi hazánk kivételével – nemet mondtak a javaslatra, így nem volt meg a szükséges négyötödös többség. Ezúttal azonban igen: 137 képviselő szavazott igennel a kétharmados felhatalmazást igénylő törvénymódosításra, míg 53 nemmel.

A döntést követően a kormánypárti padsorokban többen is tapsolni kezdtek.

A törvény a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzettel összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg.

A kormány a veszélyhelyzetben – a törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezt a jogkörét – szükséges és arányos mértékben – a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, elhárítása céljából gyakorolhatja – rögzíti a most elfogadott jogszabály.

Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az alaptörvény vonatkozó bekezdése szerinti rendeleteinek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.

A Ház a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően ezt a felhatalmazását visszavonhatja.

A parlament továbbá megerősítette a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló rendelet hatálybalépése után a most megszavazott törvény hatálybalépéséig megalkotott, a veszélyhelyzettel összefüggő kormányrendeleteket.

Kimondták azt is, a kormány a veszélyhelyzet-elhárítás érdekében hozott intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást ad az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.

A törvény rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke és főtitkára gondoskodik az Ab veszélyhelyzetben történő folyamatos működéséről. Az Alkotmánybíróság teljes ülése, valamint a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az Ab-elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható. Az Ab elnöke a veszélyhelyzetben engedélyezhet eltérést a testület ügyrendjétől.

Választásokkal kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz a jogszabály: így például azt, hogy a helyi vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés a veszélyhelyzet megszűnése utáni naptól hatályos. A veszélyhelyzet alatt időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások pedig elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül kell kitűzni.

A veszélyhelyzet megszűnéséig országos és helyi népszavazás sem kezdeményezhető, a már kitűzött referendumok elmaradnak.

Kiegészül a büntető törvénykönyv (Btk.) is a járványügyi védekezés akadályozásával, valamint a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályozással.

A Btk. kimondja ezentúl, hogy aki a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása érdekében elrendelt, illetve a járvány idején elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Csoportos elkövetésnél egytől öt évig, halált okozó bűncselekmény esetén pedig kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetés.

Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, az egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az pedig, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására, meghiúsítására, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény a kihirdetése utáni napon lép hatályba. A jogszabály hatályvesztéséről pedig a veszélyhelyzet megszűnésével az Országgyűlés dönt.