Klímahiszti?

Klímahiszti?

2020. február 17. - 15:33

 

Az időjárást elnézve leszögezhetjük, hogy vége a télnek. Lehet, hogy utóvédharcokban visszatámad még pár napra, de azok már csak ijesztgetések lesznek. Pedig alig múlt február közepe. Szóval nincs klímaváltozás? Vagy mégis?

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Én speciel a klímaváltozást tagadók definíciója szerint a klímarettegők népes táborát gyarapítom. Azért, mert azt tapasztaltam nem túl hosszú eddigi földi pályafutásom alatt, hogy valami nem úgy van, ahogy „régen” volt. A régen pedig nem a nagyapám évtizedek távolába nyúló visszaemlékezése, hanem az elmúlt évek tapasztalata lett nálam.

Be is mutatnám. A javuló, napos időben, remélem, egyre többen sétálnak a városban, kirándulnak, sportolnak erre-arra, tesznek-vesznek a kertekben. Nekem feltűnt, hogy a madárdalból, ami egyre gyakrabban felzeng, hiányzik a rigók éneke. Sőt, maguk a rigók is alig-alig tűnnek fel, holott egy-két éve még nekem kellett kerülgetnem őket az Erzsébet ligetben, annyira belefeledkeztek a tavaszba. Hová lettek? Hol vannak a verebek? Hol vannak azok a vetési varjak, amelyek a színházkertet úgy megszállták, hogy vadászokat kellett mozgósítani az elkergetésükre?

Elköltöztek vagy elpusztultak? Mindkettő. De hát miért? Mi változott? Talán a klíma, és ezzel az életfeltételeik? Kevesebb vagy kevésbé ínyükre való kaja, új betegségek, új versenytársak jelentek meg az élőhelyeikért. Az eredményt pedig halljuk és látjuk, hogy nem halljuk és nem látjuk őket.

A klímaváltozás ellen mindenki tehet, de ez addig azonnal lenullázódik, és csupán a jó érzés faktora marad, amíg az állami vezetők és az államok nem fordulnak rá a témára. Sok százezer ember egyéni munkáját azonnal lenullázza egy fosszilis energiahordozót felhasználó erőmű megépítése, termelésfokozása.

Az idei miniszterelnöki beszéd ráment a klímavédelemre és a környezetvédelemre is. Hú, a levegőbe is csapkodtam, hogy hurrá, ha lassan is, de csak felismerte a bajokat. Aztán gyorsan visszahűltem.

Valami azt súgja, hogy nem meggyőződés, felismerés juttatta idáig, hanem valamilyen közvélemény-kutatási eredmény és a közelgő választások előszele.

Tudom, ez rosszindulat, de hát a miniszterelnökünk életének 180 fokos fordulói között csupán három állandóságot vélek felfedezni. A hatalom és a pénz mellett a labdarugdosásba szerelmes csupán. Minden más a politikai érdekek alá rendelhető. Ha az a kifizetődő, akkor liberális, sőt, szidja az egyházakat. Ha az kell, akkor a kereszténység védőbástyája és keresztényüldözés elleni államtitkárságot hoz létre. Ha kell, a surcitársairól súg be, csak mehessen Oxfordba Soros pénzén. Ha kell, akkor Soros a leggonoszabb lény a földön, és „mindmeghalunk miatta”, ha a miniszterelnök nem véd bennünket.

A környezetvédelem és a klímaharc új elem lett tehát az érdektérképén. Ennek megfelelően lát hozzá, hogy győzelemre vezessen bennünket. A beszéde szerint fákat fogunk ültetni, bár eddig irtották őket, és ugyan eldugdostak pár csemetét itt-ott, de ugye senki sem gondolja, hogy ezek helyettesítik az elpusztított 30–40, 90–100 éves fákat a Városligetben és szerte az országban! Ha megérik, akkor 30–40, 90–100 év múlva lehet helyettesítésről beszélni. Addig csak lehetőségek maradnak, amelyeket a nyári aszály, a téli sózás, a betegségek és a hülye emberek elpusztíthatnak. Nézzük csak meg a szürke 1000 árnyalatában pompázó belvárosunkat Veszprémben! A hársak, amelyek Zircen az arborétumban majd’ 200 éve éldegélnek, itt 30–40 év után kivágásra kerültek, és helyettük lett néhány fa, amely elkeserítően kevés a térkőhullámok hátán.

De vissza a miniszterelnöki beszédhez! Mostantól védeni fogja a klímát. Hogyan? A Mátrai Erőművet visszavettük, és bár gazdaságtalan, környezetromboló és klímapusztító, elavult pénznyelő, de a visontai munkahelyek miatt fenn kell tartani. (Nem én találtam ki. Maga a miniszterelnök nyilatkoztatta ki.) Ezt így hogy? Esetleg a szügyig érő pénzeső korszakában, amikor az uniós pénz ömlött, akkor talán arra kellett volna figyelni, hogy a Mátrai Erőművet átalakítsák egy korszerű hulladékmegsemmisítő erőművé? Lignit és szemét elégetése kb. pont olyan szennyező. De modern porleválasztókkal, égéstermék-tisztítással és a szeméthegyek apasztásával már nyertünk volna a szemétégetésre átállással, és a munkahelyek is maradtak volna. Jó, ha évekkel ezelőtt abbahagyják a lignit bányászását, akkor nem találnak rá a bánya alján a miocén erdő maradványaira, és Ipolytarnócon nem lehetne megcsodálni belőle pár kiállított példányt. De szerintem erről a veszteségről sokan lemondtunk volna, ha cserébe csökken a szemét mennyisége.

Aztán az is érdekes fejlemény, hogy elkezdjük megtisztítani az erdőket, nádasokat, vizeket a szeméttől. Nagyon helyes! De picurit árnyalja a képet, hogy például

a Balaton nádasait veszettül irtják, a tavat továbbra is feltöltik, a meglévő nádasokba pedig bejárókat építenek.

Netán nem kéne átírni a törvényeket, a meglévőket alkalmazni, ellenőrizni a betartásukat, és a törvényt megszegőket úgy nyakon vágni, hogy az visszariassza a többit még az ötlettől is? Ja, környezetvédelmi hatóság már nincsen. A kormányhivatal a felelős. Káderhiány és összevissza hatáskörök, hatásköri hézagok jellemzik az egész területet, hála a permanens átszervezéseknek, amelyeket az elmúlt 10 év hozott. A törvényszegők pedig kihasználják ezt. Ki hallotta, hogy a tó feltöltésével nyert területet bárkinek is vissza kellett volna bontania és milliós kártérítést kellett volna fizetnie? Nem olyan régen védett erdőt irthattak ki építkezési területet nyerve a parton, és a hatóság nem tudott mit csinálni az elkövetővel Fűzfőn.

Nem kéne elmélázni azon, hogy a szemét, sitt elhelyezését a hulladéktelepeken olcsóbbá tegyék? Miért szállítana az erdőbe valaki utánfutóval szemetet, ha azt jelképes összegért átvennék tőle egy erre hivatott helyen? Ha valaki próbált megszabadulni manapság palatető anyagától, az tudja, hogy a régi pala leadása a kijelölt hulladéklerakóba simán egy olcsóbb új cserépborítás árában van! Na, hol fog kikötni ez a hulladék? A témán külön rugózva még az is megérne egy misét, hogy az illetékesek mitől lehettek olyan bátrak, hogy a korszerű hulladékfeldolgozó tervéből Királyszentistvánon azt a borzalmat hozhatták büntetlenül össze, amelynek a szagát az egész környék a melegedéssel újra hamarosan élvezheti! Uniós pénzből ezt sikerült? A hulladékszállítási díjból ennyire futja? Hogyan?

Elképesztően nagy ötlet, hogy a naperőművi kapacitásokat felturbózzuk! Van némi félelmem. Félek, hogy a Szent Magyar Anyaföld lesz befedve napelemekkel, ahol ezért az aranyló búzamezők és a susogó kukoricatáblák helyett kékesszürke napelemtáblák fognak csillogni a nap sugaraiban, mert arra adnak pénzt a mezőgazdasági termelés helyett.

Egy kanyi mukk nem hangzott el, hogy esetleg átírják azt a törvényüket, amely olyan jól sikerült, hogy betűit betartva egyetlen négyzetarasznyi terület sincsen az országban, ahová szélturbina építhető lenne.

Valahogy a bülbülszavú miniszterelnök rózsás ajkait nem hagyta el az a pár mondat, ami a lakosoknak csillogtatta volna meg a szemecskéit azzal, hogy csökkentik az adminisztratív akadályokat, és segítik áfa-mentességgel, vissza nem térítendő támogatásokkal a házi napelem-kapacitások kiépítését. Mert ugye az lenne ám az igazi rezsicsöki!

Na jó! Nem lehetek ilyen rosszindulatú. Most végre olyanba fog talán kezdeni az ország, amiből marad nekünk, lakosoknak is valami jó, ha a szokásos módszerekkel meg is csapolják a forrásokat, amelyeket ráköltenek. Az elültetett millió facsemete itt marad, az itthon megtermelt megújuló energia árát a forint árfolyama nem fogja rángatni, a kitisztított erdőkbe, vízpartokra élvezet lesz kimenni. A Zuckerbergnél okosabb, a saját lábakon álló család, a haverok és a megbízható harcostársak úgyis bármiből gazdagodnának. Most gazdagodjanak olyanból, amiből nekünk, lakosoknak, mindenkinek haszna lesz. A tiszta levegő, víz nem ölt még meg senkit! De ne csak szövegeljenek róla, hanem uccu neki, csináljuk! Már most késésben vagyunk! Apropó! Ugye, akkor nem kerül szennyvíziszap Királyszentistvánra!? Tudom, az kincs, de akkor ott helyezzék el, ahonnan oda szállítanák!

Kovács József