Egyre nő a nyugdíjfeszültség, és a kormány még rá is erősít

Egyre nő a nyugdíjfeszültség, és a kormány még rá is erősít

2019. augusztus 10. - 14:14

 

Mivel a kormány csak reálértéken tartja a nyugdíjakat, azok egyre jobban leszakadnak a sokkal gyorsabban növekvő bérekről. A béremelkedés miatt a friss nyugdíjasok jóval magasabb összeggel mennek nyugdíjba, mint amennyit a régebbi nyugdíjasok kapnak. A béremelkedés és a nyugdíjkorhatár-emelés miatt most valóban csökkenthető a szocho, de az alacsony kulcs nem lesz fenntartható, ráadásul a pénzt lenne hova tenni: például az egészségügybe vagy a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére.

Illusztráció: pixnio.com

2016-ban meghirdette a kormány, hogy 2022-ig 27-ről fokozatosan 11,5 százalékra csökken a munkáltatók által fizetett tb-járulékkulcs, vagyis a szociális hozzájárulási adó (szocho) kulcsa. Ennek a reformnak a legújabb lépése a januárról júliusra halasztott 2 százalékpontos csökkentés: 19,5-ről 17,5 százalékra.

Helyes, ha a nyugdíjakat nyugdíjjárulékokból fedezik – véli Simonovits András nyugdíjszakértő Élet és Irodalomban megjelent cikkében, amit a Napi.huszemlézett. Ha a reálbérek átmenetileg nagyon gyorsan nőnek (mint ahogy az elmúlt években Magyarországon), akkor az inflációt követő nyugdíjemelési rendszerben az átlagos nyugdíjak egyre inkább lemaradnak a bérekhez képest, ezért átmenetileg a járulékkulcs valóban csökkenthető (mivel a magasabb bérek magasabb szocho-bevételt jelentenek az államnak). Sőt, a szocho-kulcs csökkentése meggyorsítja a nettó bérek emelkedését. Az általános korhatár 2022-ig tartó emelése is időlegesen növeli a bevételeket, és csökkenti a kiadásokat. Amint azonban kifullad a bérrobbanás, megáll a korhatáremelés, a folyamat, ha lassan is, de megfordul. Sokkal fájdalmasabb valamit visszavenni, mint oda se adni – érvel a szakértő a szocho-kulcs csökkentése ellen.

Ráadásul nem csak a nyugdíjak szakadnak le a fizetésekről a jelenlegi rendszerben, a nyugdíjakon belül is egyre nő a feszültség. Mivel 2015-höz képest az átlagos nettó reálbér 2018-ra állítólag 28 százalékkal nőtt, ezért a 2019. évi átlagos kezdőnyugdíj reálértékben körülbelül 28 százalékkal nőtt 2016. évi megfelelőjéhez képest. Közben a 2017 előtt megállapított nyugdíjak reálértéke változatlan maradt. Jövőre újabb évjárat megy nyugdíjba, még nagyobb reálértékű nyugdíjjal.

A merev nyugdíjkorhatár 2022-ben 65 évnél tetőzik, a magyar népesség megállíthatatlanul öregszik, a kivándorlókat pótló bevándorlókról hallani sem akar az állampolgárok félrevezetett többsége, s egy-két éven belül pedig leáll a reálbérrobbanás.

Ezért a mostani járulékkulcs-csökkentés csak átmeneti megoldás. Kérdés: mit tesz majd a kormány a nyugdíjak finanszírozása érdekében, ha az állománycsere (magas nyugdíjak belépnek, alacsony nyugdíjak kihalnak) miatt újra emelkedik a helyettesítési arány? Csökkenteni fogja az új nyugdíjakat? Megszünteti a Nők40 programot és tovább emelik a merev korhatárt? Simonovits a kormány mellett az ellenzéket is kárhoztatja, amiért júniusban megszavazták a szocho-csökkentést.

A szocho-kulcs csökkentése évi 150 milliárd forint bevételkiesést jelent az államnak, ezt a pénzt lenne hová tenni. Átmenetileg akár még a svájci indexálás is fedezhető lenne (ez nem csak az inflációhoz, hanem a reálbérek változásához is köti a nyugdíjak emelését – ha az inflációnál jobban nőnek a reálbérek, akkor a nyugdíjak is). Észszerű alternatíva, ha a szocho-kulcs szeptembertől (vagy jövő januártól) újra 19,5 százalék lenne, és az így átmenetileg megmaradó pénzt a kormány inkább a nyugdíjjal szorosan összefüggő egészségügyi és szociális konszolidációra fordítaná.

Simonovits szerint a legfontosabb intézkedés a romokban heverő egészségügy további hanyatlásának megállítása lehetne. Ezért most csak egyetlenegy nyugdíjkorrekciós lépést javasol: a „legnyomorultabb" nyugdíjak jelentős egyszeri emelését. A külföldi résznyugdíjasokat (ilyen a 28 500 forint alatti nyugdíjasok zöme) kizárva, a havi 30 és 70 ezer forint között minden nyugdíjat egyre kisebb mértékben, de emelni kellene. Például a 30 ezer forintról (ez a minimális nyugdíj felfelé kerekített értéke) 50-re, a 40 ezer forintról 55-re, az 50 ezer forintról 60 ezerre, a 60 ezer forintról 65-re, és a 70 ezer forint helyben maradna július 1-jétől.

via hvg.hu